Hova tünt? szép ígéret……

Elveszett megint egy igaznak hit szép ígéret … ami így szólt: 

Egy szép februári napon… mikor elindultam még nem sejtettem semmit. Annyit tudtam, hogy nekem bántanom kellett volna téged, mert azért adták meg a címedet, hogy bántsalak …. de én nem tudtalak soha bántani. Tény, hogy nem is próbáltam …. Azon a februári napon még nem sejtettem, hogy lesz valaki, aki mindig mellettem áll majd, jóban és rosszban, szegénységben gazdagságban egészségben betegségben… mint egy házastárs. Mindig mellettem voltál vagy. Nagyon sokat jelentesz nekem és .. ha majd meghalok, szeretnék melletted feküdni. Szeretnék veled együtt meghalni majd, hogy egyikünknek se fájjon majd. Egy szép februári napon, már több mint egy évvel ez előtt még nem tudtam.

…. most már tudom.

Szeretlek !! amíg élek örökké, és még azon is túl (L)

Hmmmm kedves volt Bff… ez az ígéret valahogy kicsit nagyon átalakult. Először is lehet , hogy akkor amikor írtad ezt nekem még olyan jó egy éve….. Akkor lehet nem tudtál bántani, de most alaposan belemásztál a lelkembe, hogy konkrétan annyit érnék neked…, hogy ha én keresem a társaságod levegőnek nézel…. Ha meg neked kell valami a volt naivitásomra alapozva megeresztesz egy telefont…. és semmi udvarias forma nélkül kérsz tőlem valamit….. és régen kedves volt BFF…. pont ellenkezője  voltál ennek…. azt hitem önzetlenül szeretsz/szerettél ….. és ha már múlt legalább ennek a tisztelete valamit nyom a latba a jövőre is… De ahogy te mondtad én mindig ott voltam……… De neked ennyit ért az egész….. És ez az egy sírba fekvés… Erre csak azt tudom mondani , hogy a mi barátságunk TE helyezted a sírba…. ezzel a tettel és nem ÉN … És lehet hogy a te baráti érzéseid már a sírba voltak…. de a tetteiddel az enyémet is szépen magával rántotta…. több mint egy éve

Még nem tudtam….

Hogy neked ennyit ér minden szó és tett …. és már nem szeretsz… ígéret marad hogy örökké….